Keresés

Az emlő MRI vizsgálata az EBC-ben stratégiai partnerünk, a Medicover együttműködésével elérhető!

Az emlő mágneses rezonancia vizsgálata (MRI)



Az emlő mágneses rezonancia képalkotása (MRI) erős mágneses teret, rádióhullámokat és számítógépet használ, hogy részletes képeket készítsen az emlő szöveti szerkezetéről. Elsősorban kiegészítő eszközként alkalmazzák az emlő vizsgálatára mammográfiával és/vagy ultrahanggal. Fel lehet használni az emlőrák kockázatának kitett nők kiszűrésére, a diagnózis után a rák mértékének értékelésére, vagy a mammográfián észlelt rendellenességek további értékelésére. Az emlő MRI nem használ ionizáló sugárzást, és ez a legjobb módszer annak megállapítására, hogy a szilikon implantátumok épek-e.


Tájékoztassa kezelőorvosát bármilyen egészségügyi problémáról, az előzményben szereplő műtétekről vagy allergiákról, valamint arról, hogy fennáll-e a lehetősége, hogy terhes. A mágneses tér nem káros, de egyes orvostechnikai eszközök meghibásodását okozhatja. A legtöbb ortopédiai implantátum nem jelent kockázatot, de mindig el kell mondania a vizsgálatot végző orvosnak illetve technikusnak, ha bármilyen eszköz vagy fém van a testében. A vizsgálatot megelőző evést és ivást meghatározó irányelvek vizsgálóhelyenként változhatnak. Hacsak másként nem javasolja a vizsgálatot végző orvos, a szokásos gyógyszereket a szokásos módon szedje be. Hagyja otthon az ékszereit, és hordjon laza, kényelmes ruházatot. Ha klausztrofóbiája vagy szorongása van, érdemes a vizsgálat előtt orvosától enyhe nyugtatót kérnie.


Mi az az emlő MRI? A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) egy nem invazív viuzsgálóeljárás, amelyet egyes megbetegedések diagnosztizálására használnak.




Az MRI erős mágneses mező, rádióhullámok és számítógép segítségével részletes képeket készít a test belső szerkezetéről. Az MRI nem használ ionizáló sugárzást (röntgen).


A részletes MR képek lehetővé teszik az orvosok számára, hogy megvizsgálják a célszerveket és felismerjék a betegségeket. A képek számítógépes monitoron tekinthetők meg és elemezhetők. Elektronikus úton is elküldhetők, kinyomtathatók vagy CD-re másolhatók, vagy digitális szerverekre feltölthetők.


Az emlő MRI vizsgálata értékes információkat nyújt számos olyan betegségről, amelyeket más képalkotó módszerekkel, például mammográfiával vagy ultrahanggal nem lehet pontosan értékelni vagy láthatóvá tenni.


Melyek az eljárás indikációi? Az emlő MRI nem helyettesíti a mammográfiát vagy az ultrahang képalkotást, hanem egy kiegészítő eszköz, amelynek számos fontos felhasználása van, többek között:


Az emlőrák magas kockázatának kitett nőknél végzett szűrés Azoknál a nőknél, akiknek magas az emlőrák kockázata, általában az erős családi kórtörténet miatt, az MRI megfelelő eszköz lehet az emlőrák szűrésére. Erős családi kórtörténet általában egy olyan anya vagy nővér, akinek 50 éves kora előtt volt mellrákja. Lehet nagynéni vagy unokatestvér is, beleértve az apai ágon szereplőket is. Azok a rokonok, akik petefészekrákban szenvedtek, szintén növelik a kockázatot. A radiológus vagy az alapellátás kezelő orvosa megvizsgálhatja családtörténetét, és megállapíthatja, hogy az MRI szűrővizsgálat megfelelő lehet-e az Ön számára. Családtörténetétől függően genetikai tanácsadás is ajánlható.

A rákos daganat pontos kiterjedésének meghatározása. Az emlőrák diagnosztizálása után emlő MRI végezhető a következők meghatározása érdekében: hogy mekkora a daganat, és hogy érintett-e a mellizomzat, ha ugyanabban az emlőben lehetnek vagy vannak más daganatos gócok és van-e nem felismert daganat az ellenkező oldali emlőben, ha kórosan megnagyobbodott nyirokcsomók vannak a hónaljban, ami annak a jele lehet, hogy a rák regionális áttétet adott.

A mammográfián látható nehezen értékelhető rendellenességek további pontosabb meghatározására. Néha a mammogramon észlelt rendellenességeket nem lehet megfelelően értékelni egyedüli mammográfiával és ultrahanggal. Ezekben a ritka esetekben az MRI felhasználható annak pontosabb meghatározására, hogy a rendellenességnél biopsziára van-e szükség, vagy biztonságosan hátra hagyható-e az emlőben.

A sebészi kimetszést követően a tumorágy értékelése az emlőrák kezelését követő években A műtéti beavatkozásokat követő hegesedés és a kiújuló daganat hasonló lehet a mammográfián és az ultrahangon. Ha a korábbi sebészi kimetszés hegének változását mammográfiával vagy fizikai vizsgálattal észlelik, az MRI segíthet meghatározni, hogy a változás a heg normális érése vagy esetleg a rák kiújulása-e. Neoadjuváns kemoterápiában részesülő betegek kemoterápiás kezelését követően.

Bizonyos esetekben az emlőrákot kemoterápiával kezelik, mielőtt azt műtéttel eltávolítanák. Ezt nevezzük neoadjuváns kemoterápiának. Ezekben az esetekben az MRI-t gyakran használják a kemoterápia hatásának után követésére és a műtét előtt még jelenlévő daganat kiterjedésének meghatározására.


Az emlő implantátumok értékelésére Az MRI a legjobb teszt annak megállapítására, hogy a szilikon implantátumok esetleg rupturáltak (kirepedtek)-e.


Hogyan készüljek fel az MRI vizsgálatra? Lehet, hogy speciális kórházi ruhát kell viselnie, de általában megengedett, hogy saját ruházatát viselje, ha laza és nincs rajta fém rögzítőelem.

Az MRI előtti evésre és ivásra vonatkozó irányelvek az egyes vizsgálóhelyek között eltérőek lehetnek. Hacsak másként nem tanácsolják, a szokott módon étkezzen és vegye be gyógyszereit.


Az MRI-vizsgálatokbál általában intravénás kontrasztanyagot is használnak. Megkérdezhetik Öntől, hogy van-e asztmája vagy allergiája a jódos kontrasztanyagokra, gyógyszerekre, ételre vagy a természetben fellelhető anyagokra (pl. pollen). Az MRI-vizsgálatok általában kontrasztanyagot használnak, amelyet gadoliniumnak hívnak. A gadolinium a jód kontrasztallergiában szenvedő betegeknél alkalmazható.

Mondja el az asszisztensnek vagy a radiológusnak, ha bármilyen súlyos egészségügyi problémája van, vagy nemrégiben műtötték. Bizonyos állapotok, például a súlyos vesebetegség, megkövetelhetnek olyan specifikus gadolinium-kontrasztanyagok alkalmazását, amelyeket biztonságosnak tartanak vesebetegek számára. Általában szükség van vérvizsgálatra annak megállapításához, hogy a veséje normálisan működik-e.


A nőknek mindig meg kell mondaniuk orvosuknak vagy az asszisztensnek, ha fennáll az esély, hogy terhesek. Az MRI-t az 1980-as évek óta használják, terhes nőkre vagy születendő csecsemőikre gyakorolt káros hatásokról nem számoltak be. A baba azonban erős mágneses mezőben lesz, ezért a terhes nőknél az első trimeszterben nem szabad MRI-t végezni. Terhes nőknek nem szabad gadolínium kontrasztanyagot kapniuk.


Ha klausztrofóbiája van (félelem a zárt terektől) vagy szorongása van, érdemes megkérnie orvosát, hogy a vizsga előtt írjon fel enyhe nyugtatót.


Az összes ékszert és egyéb kiegészítőt hagyja otthon, vagy távolítsa el az MRI-vizsgálat előtt. A fém- és elektronikai cikkek zavarhatják az MRI-egység mágneses terét, és nem engedhetőek be a vizsgáló helységbe. A fém tárgyak égési sérüléseket okozhatnak vagy veszélyes lövedékekké válhatnak az MRI szkenner mágneses tere által felgyorsítva a helységében. Ezek az elemek a következőket tartalmazzák:

  • ékszerek, órák, hitelkártyák és hallókészülékek, amelyek mindegyike károsodhat

  • csapok, hajtűk, fém cipzárak és hasonló fémes tárgyak, amelyek torzíthatják az MRI képeket

  • kivehető fogászati eszközök

  • tollak, zsebkések és szemüvegek

  • test piercingek

  • mobiltelefonok, elektronikus órák és nyomkövető eszközök.

A legtöbb esetben az MRI vizsgálat biztonságos a speciális fém ötvözetekből készült implantátummal rendelkező betegek számára, kivéve néhány típust. A következő implantátummal rendelkező embereknek nem szabad bejutniuk az MRI-vizsgálat területére, anélkül, hogy implantátumaik MR kompatibilitását először megvizsgálnák:

  • néhány cochleáris (fül) implantátum

  • egyes típusú klipek, amelyeket agyi aneurizmákhoz használnak

  • bizonyos típusú erekbe helyezett fémtekercsek

  • néhány régebbi szívdefibrillátor és pacemaker

Mondja el az asszisztensnek, ha orvosi vagy elektronikus eszközök vannak a testébe ültetve! Ezek az eszközök zavarhatják a vizsgálatot, vagy egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Sok beültetett eszköznek van ismertető dokumentuma, amely elmagyarázza az adott eszköz MRI-kockázatait. Ha rendelkezik a dokumentummal, a vizsga előtt hívja fel az orvosa vagy asszisztense figyelmét. Az MRI nem hajtható végre az implantátum típusának és az MRI kompatibilitásának megerősítése és dokumentálása nélkül. Vigye magával a brosúrát is a vizsgájára, ha a radiológusnak vagy a technológusnak bármilyen kérdése lenne.

Ha bármilyen kérdés merül fel, az egyszerű röntgenfelvétel képes bármilyen fémtárgy felismerésére és azonosítására vagy kizárására. Az ortopédiai műtétek során használt fémtárgyak általában nem jelentenek kockázatot az MRI során. A mostanában alkalmazott mesterséges ízületek azonban más képalkotó vizsga alkalmazását tehetik szükségessé.


Mondja el az asszisztensnek vagy a radiológusnak, ha esetleg repeszeket, golyók vagy más fémek lehetnek a testében. A szem közelében lévő és különösen a szemekben elhelyezkedő idegen testek nagyon fontosak, mert a vizsgálat során elmozdulhatnak vagy felmelegedhetnek, és vakságot okozhatnak. A tetováláshoz használt színezékek vasat tartalmazhatnak, és az MRI-vizsgálat során felmelegedhetnek. Ez ritka. A mágneses mező általában nem befolyásolja a fogtöméseket, a nadrágtartókat, a szemhéjfestékeket és az egyéb kozmetikumokat, ugyanakkor ezek torzíthatják az arc vagy az agy felvételeit.


Hogyan néz ki a berendezés? A hagyományos MRI készülék egy nagy henger alakú cső, amelyet kör alakú mágnes vesz körül. Egy asztalon fekszik, amely a mágnes közepébe csúszik.


Néhány MRI készülék, úgy lett kialakítva, hogy a mágnes ne vegye teljesen körül a beteget. Néhány újabb MRI-készülék nagyobb átmérővel rendelkezik, ami nagyobb betegek vagy klausztrofóbiában szenvedők számára kényelmesebb lehet. A "nyitott" MRI egységek oldalt nyitva vannak, és különösen hasznosak nagyobb vagy klausztrofóbiában szenvedő betegek vizsgálatánál. A nyitott MRI egységek kiváló minőségű képeket nyújthatnak sokféle vizsgálathoz, de bizonyos vizsgálatokat nem lehet nyitott MRI segítségével elvégezni. További információért forduljon radiológusához.


Hogyan működik az eljárás? A röntgen- és komputertomográfiai (CT) vizsgálatokkal ellentétben az MRI nem használ ionizáló sugárzást. Ehelyett a mágneses mező újra rendezi a testben természetesen létező hidrogénatomokat. Ez nem okoz kémiai változásokat a szövetekben. Amint a hidrogénatomok visszatérnek a normál energiájú helyzetükbe, különböző mennyiségű energiát bocsátanak ki, attól függően, hogy milyen testszövetben vannak. A szkenner rögzíti ezt az energiát, és képet hoz létre ezen információk felhasználásával.


A legtöbb MRI egységben a mágneses mező úgy jön létre, hogy elektromos áramot vezetnek át huzaltekercseken. Ezek a tekercsek rádióhullámokat küldenek és fogadnak, jeleket generálva, amelyeket a gép érzékel. Az elektromos áram nem érintkezik a pácienssel.

A számítógép feldolgozza a jeleket, és képsorokat hoz létre, amelyek mindegyike a test vékony szeletét mutatja. Ezeket a képeket a radiológus különböző szögekből tanulmányozhatja.

Az MRI megfelelő indikációkban jobban meg tudja különböztetni a beteg szövetet a normál szövettől, mint a röntgen, a CT és az ultrahang.


Hogyan történik az eljárás? Az MRI-vizsgálatok ambulánsan végezhetők.


A beteg mozgatható vizsgaasztalon fog elhelyezkedni. Hevederek és támasztók használhatók a páciens helyben maradásához és a helyzet megőrzéséhez.


A mell MR-vizsgálata során a páciens arccal lefelé fekszik egy speciálisan az eljáráshoz tervezett platformon. A platform nyílásokkal rendelkezik, amelyek befogadják a melleket, és lehetővé teszik azok kompresszió nélküli képalkotását. Az MRI kép rögzítéséhez szükséges elektronika valójában be van építve a platformba. Fontos, hogy a vizsgálat ideje alatt teljesen mozdulatlan maradjon. Ez úgy érhető el a legjobban, ha megbizonyosodik arról, hogy ellazul és megpróbál pihenni, ahelyett, hogy megpróbálná aktívan mozdulatlanul megtartani az izmokat. Ügyeljen arra, hogy tudassa az asszisztenssel, ha valami kényelmetlen, mivel a kényelmetlenség növeli annak esélyét, hogy a vizsgálat során szükségét fogja érezni a mozgásnak.


Ha az emlő MRI-jét kizárólag azzal a céllal végzik, hogy megállapítsák, hogy rupturált-e a mellimplantátum, akkor nem kap kontrasztanyagot. Ha a vizsgát bármilyen más okból végzik, akkor kontrasztanyagot kell intravénásan beadni. Az emlő kontrasztanyag nélküli MRI-je nem megfelelő az emlőrák azonosításához vagy kizárására.


Kontrasztanyag használata esetén az orvos vagy az asszisztens intravénás kanült helyez a felső végtag vénájába, amelyet a kontrasztanyag injektálásához használnak. Emlőrák miatt korábban végzett hónalji teljes nyirokcsomó eltávolítás után az ellenoldali felső végtag vénáinak használata javasolt.


Következő lépésként a pácienst befektetik az MRI készülékbe. Az asszisztens a vizsgálatot a teremen kívüli számítógép mellől irányítja, és a pácienssel mikrofonon keresztül kommunikál.


Ha a vizsgálat során kontrasztanyagot használnak, akkor azt egy kezdeti képsorozat után injektálják a vénába. További képek készülnek az injekció beadása alatt vagy után.


Amikor a vizsgálat befejeződött, felkérhetik, hogy várjon, amíg a radiológus ellenőrzi a képeket, hogy van-e esetleg további felvételekre szükség, vagy az elkészült képek minősége megfelelő a diagnózis felállítására.

A vénás kanült a vizsgálat befejezése után eltávolítjuk.


A képalkotás ideje 30 perc és egy óra közötti, és a teljes vizsgálat általában másfél órán belül befejeződik.

Az MR-vizsgálat során elvégezhető az MR-spektroszkópia is, amely további információkat nyújt a test sejtjeiben található anyagcsere folyamatokról. Ez hozzávetőlegesen 15 percet adhat hozzá a teljes vizsgaidőhöz.


Mit fogok tapasztalni a vizsgálat alatt és után? Az MRI-vizsgálatok többsége fájdalommentes. Néhány betegnél azonban kényelmetlenül mozdulatlan maradni. Mások az MRI szkennerben kellemetlen bezártságot érezhetnek (klausztrofóbia). A szkenner zajos lehet. Esetlegesen nyugtató adása megoldható a kifejezetten szorongó betegek számára, de átlagban 20-ból kevesebb, mint egy eset igényli.


Normális érzet, hogy a vizsgált testtájékot enyhén melegnek érzi, de ha zavarja, a vizsgálat közben van lehetőség, hogy jelezze ezt a radiológusnak vagy az asszisztensnek. Fontos, hogy tökéletesen mozdulatlan maradjon a felvételek rögzítése közben, ami általában csak néhány másodperctől néhány percig tart. Bizonyos típusú vizsgáknál felkérhetik a lélegzet visszatartására. Tudni fogja, amikor éppen a képek rögzítése történik, mert kopogtató vagy dobogó hangokat fog ilyenkor hallani, amikor a rádiófrekvenciás impulzusokat generáló tekercsek aktiválódnak. Képes lesz kicsit lazítani a képalkotó szekvenciák közötti szünetekben, de arra kérik, hogy a lehető legjobban őrizze meg pozícióját.


Az MRI-vizsgálat során általában egyedül lesz a vizsgálóhelységben. Az assztisztens azonban bármikor láthatja, hallhatja Önt és beszélhet Önnel egy kétirányú mikrofon segítségével.

Lehet, hogy felajánlja Önnek, vagy kérhet füldugót az MRI szkenner zajának csökkentése érdekében, amely hangos dübörgő és zümmögő hangokat ad a képalkotás során. Az MRI szkennerek légkondicionáltak és jól meg vannak világítva. Néhány szkennerben zene is hallgatható, hogy könnyebben teljen az idő.


A kontrasztanyag beadásakor normális, ha egy-két percig forróságot és kipirulást érez. Az intravénás tű némi kellemetlenséget okozhat a behelyezéskor. Nagyon csekély az esélye a bőr irritációjára a branül behelyezésének helyén.


Ha nem szedálták, nincs szükség további érdemi megfigyelésre. A vizsgálat után azonnal folytathatja szokásos tevékenységeit és a szokásos étrendet. Néhány betegnél mellékhatások jelentkeznek a kontrasztanyagtól, beleértve az émelygést és a helyi fájdalmat. Nagyon ritkán a betegek allergiásak a kontrasztanyagra, és csalánkiütést, szemviszketést vagy más reakciókat tapasztalnak. Ha allergiás tüneteket tapasztal, a vizsgáló radiológus vagy más orvos azonnali áll a segítségére.


Ki értelmezi az eredményeket? Radiológus szakorvos elemzi a felvételek, ami néhány órát illetve napot is igénybe vehet. Amennyiben már korábban is volt ilyen vizsgálat, a korábbi felvételekkel összehasonlító vizsgálat is történik, majd a radiológus aláírt véleményt állít ki. A beutaló orvos elmagyarázza Önnek az eredményeket.


Szükség lehet kontroll vizsgálatokra is. Ha igen, orvosa elmagyarázza, miért. Néha utóvizsgálatot végeznek, mert egy esetleges rendellenesség további értékelésre szorul további felvételekre vagy speciális képalkotó technikára. Kontrollvizsgálat végezhető, hogy kiderüljön valamilyen elváltozás időbeli változása, pl. növekedése vagy éppen pl. gyógyszeres előkezelésre (pl. neoadjuváns kemoterápia) adott tumorválasz (elsősorban megkisebbedés) meghatározása. Az utóvizsgálatok néha a legjobb módja annak, hogy meggyőződjünk arról, hogy a kezelés működik-e, vagy ha egy rendellenesség stabil vagy megváltozott.


Milyen előnyökkel és kockázatokkal jár az MR vizsgálat?


Előnyök Az MRI nem invazív képalkotó technika, és nem jár sugárterheléssel. Az MRI értékesnek bizonyult az emlőrák kimutatásában és a pontos tumor stádium meghatározásában, különösen akkor, ha más képalkotó vizsgálatok (mammográfia, ultrahang stb.) nem szolgáltatnak teljeskörű információt. Az MRI vizsgálat a mammográfia kiegészítéseként hasznosnak bizonyult a magas rizikójú nők szoros utánkövetésében, szűrésében. Az MRI sikeresen képes leképezni a fiatal nőknél gyakori sűrű (denz) emlőszövetet, és sikeres eljárás a mellimplantátumok megítélésében is. Ezeket a hagyományos mammográfia segítségével nehéz elképzelni. Ha csak MRI-vel gyanús elváltozást észlelnek, az MRI útmutatást adhat a célzott biopsziához (ultrahang vagy mammogárfia vezérelten). Az MRI gadolinium kontrasztanyag kevésbé valószínű, hogy allergiás reakciót vált ki, mint a CT-vizsgálathoz használt jódalapú kontrasztanyagok.


Kockázatok Az MRI-vizsgálat szinte semmilyen kockázatot nem jelent az átlagos beteg számára, ha betartják a megfelelő biztonsági elősírásokat. Nyugtató alkalmazása esetén fennállhat annak a veszélye, hogy túl sokat használnak. Az életfontosságú tüneteit azonban figyelemmel kísérjük a kockázat minimalizálása érdekében. Az erős mágneses tér nem káros. Ez azonban a beültetett orvostechnikai eszközök meghibásodását vagy a képek torzulását okozhatja. A vesetoxicitás ismert, de ritka szövődmény a gadolinium kontraszt injekciójával kapcsolatban. Általában súlyos vesebetegségben szenvedő betegeknél fordul elő. Orvosa gondosan felméri a veseműködését (laborvizsgálat), mielőtt fontolóra veszi a kontrasztanyag beadását. Kontrasztanyag használata esetén nagyon kicsi az allergiás reakció kockázata. Az ilyen reakciók általában enyhék és gyógyszeres kezeléssel szabályozhatók. Ha allergiás reakciója van, akkor az orvos azonnali segítséget nyújt. Az intravénás kontrasztgyártók szerint az anyáknak 24-48 órán át nem szabad szoptatniuk csecsemőjüket, miután a kontrasztanyagot beadták. Azonban az American College of Radiology (ACR) Contrast Media kézikönyve szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy a csecsemő szoptatásával kiválasztott kontrasztanyag mennyisége extrém kicsi.


Milyen korlátai vannak az emlő MRI vizsgálatnak? A kiváló minőségű képek attól függenek, hogy tökéletesen mozdulatlan marad-e a vizsgálat személy, és a képek rögzítése közben a lélegzet visszatartására utaló kéréseket teljesen betartja-e. Ha szorong, zavart vagy súlyos fájdalmai vannak, akkor nehezen tud nyugodtan feküdni a képalkotás során.


Előfordulhat, hogy egy nagyon testméretekkel rendelkező személy egyszerűen nem fér bele bizonyos típusú MRI-gépekbe. A szkennerekre súlykorlátozás vonatkozik.


Az implantátumok és más fémes tárgyak megnehezítik a tiszta képek készítését. A beteg mozgása ugyanolyan hatást gyakorolhat.


A nagyon szabálytalan szívverés befolyásolhatja a képek minőségét. Egyes technikák ugyanis a szív elektromos aktivitása alapján időzítik a képalkotást.


Bár nincs ok azt feltételezni, hogy az MRI károsítja a magzatot, a terhes nőknek az első trimeszterük alatt nem szabad MRI-vizsgálatot elvégezniük.


Az MRI nem mindig tud különbséget tenni a daganatszövet és az ödéma között.


Az MRI általában többe kerül, és több időt vehet igénybe, mint más képalkotó módszerek.


Néha az emlő jóindulatú daganata halmozhatja a kontrasztanyagot, és halmozó elváltozásként jelenhet meg a felvételeken. Gyakran a radiológus a megjelenés alapján meg tudja állapítani, hogy daganatról van-e szó vagy sem. Ha ez nem lehetséges, más vizsgálatokra lehet szükség, például az adott halmozó elváltozás ultrahangjára vagy célzott biopsziájára. Amennyiben a további vizsgálatok vagy a biopszia nem igazol daganatot, akkor álpozitív eredménynek nevezzük az ilyen észlelést.


Forrás: https://www.radiologyinfo.org/en/info.cfm?pg=breastmr

Képek forrása: https://www.breastlink.com/ser.../breast-imaging/breast-mri/ https://www.disnola.com/breast-mri/ https://www.americanhealthimaging.com/advanced-open-mri.../

180 megtekintés

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése